Napjaink magyar gazdaságában a többgenerációs családi cégek mellett gyakorta lehet találkozni a családi vállalkozások egy egyre népszerűbb típusával, a vállalkozó párokkal. A legújabb társadalmi trendek tudatában a legtöbbször nem is feltétel a házasság intézménye, hiszen a közösen vállalkozó fiatal párok és élettársak esetében is összehasonlítható jelenségekről beszélhetünk.
Akár életük korai vagy későbbi szakaszában, a vállalkozó párok életében jelentős fordulópont a közös gyermekvállalás. A kis jövevény átrendezi a korábban kialakított párkapcsolati dinamikákat és a munkakapcsolatot is. Ezekről a kihívásokról kérdeztem Vida Ágnes pszichológust, a kismamablog.hu és a gazdagmami.hu megteremtőjét.
HD: A közösen vállalkozó párok kialakulóban lévő vagy akár már megszokott életritmusát a gyermekvállalás jelentősen megváltoztatja. A közös céggel egyébként is leterhelt pároknak mire kell elsősorban figyelniük ilyenkor?
VÁ: Először is figyelembe kell venniük azt, hogy a baba születése utáni fél évben az anya fizikai teljesítőképessége közel sem olyan, mint korábban. Az ambiciózusabb nők szeretnék ha ez másképp lenne, azonban legtöbbször nem így alakul. Ez két dologra lesz kihatással: a munkabeosztásra és a párkapcsolatra.
A céges munkabeosztás szempontjából az első fél évre az anya részleges vagy teljes távollétével kell számolni. Tehát az ő általa korábban végzett feladatokat ezen a ponton át kell adni, fel kell függeszteni vagy le kell lassítani amennyire lehet. Ami az otthoni munkabeosztást illeti, bár a baba körül az anya végzi a legtöbb feladatot, a jól működő pároknál azt látom, hogy az apa már a gyerek csecsemő korában besegít a fürdetéssel és a sétáltatással.
Sok vállalkozó pár ezekben a változásokban csak később állapodik meg, amikor a gyerek már másfél-két éves és az apa már könnyebben tud kapcsolódni a gyerekhez.
Pszichológiai tény azonban – és a tapasztalatom is ezt mutatja –, hogy azok az apák, akik születést követő első két napban a karjukba vehetik a babát és csecsemőkorban is aktívan foglalkoznak vele, később is szorosabb és harmonikusabb kapcsolatot fognak tudni kialakítani a gyerekkel.
HD: Tehát érdemes átgondolni az előttünk álló életszakaszt, előre tervezni és megállapodni a céges és az otthoni munkabeosztás változásait, illetve a vállalt feladatokat illetően. Így mindketten nagyobb biztonságban érzik magukat a másik mellett és ez a stabilitás a gyerekre is jó hatással lesz. Mi a helyzet a két, immár szülő párkapcsolatával?
VÁ: Létező probléma, hogy a baba érkezésével a szülők, mint pár eltávolodhatnak egymástól. Ez természetes, hiszen egy harmadik szereplővel bővül a kör és az anya, valamint az apa is külön-külön kezdi kialakítani a gyerekkel való kapcsolatát.
Mivel csecsemőkorban a baba fizikailag és lelkileg is főleg az anyára van utalva, sok apa ilyenkor kirekesztettnek érezheti magát. Ez azt eredményezheti, hogy az apa a munkában kompenzál és relatíve több időt tölt az irodában, mint a családjával. Ez sajnos jellemzően olaj a tűzre és ha tovább nő a távolság, a párkapcsolat elhidegülhet.
Hogy ezt elkerüljék, a legfontosabb ezt a jelenséget tudatosítani és előre készülni rá.
HD: Rákészülni, éppen a fent említett ”párkapcsolati megállapodás” segítségével?
VÁ: Pontosan. Mivel ez a változás egy természetes folyamat eredménye, nincs értelme a másikat hibáztatni, hogy valamit nem jól csinál. Egyszerűen tudatosítani kell, hogy hárman máshogyan fognak működni, mint korábban ketten. Ez már egy igazi csapat, ilyen a családalapítás.
Tehát meg kell beszélni. Egyszerűen hangzik, de csinálni annál nehezebb. Vannak sikeres és kevésbé sikeres példák. Én azt látom, hogy minél érettebb személyiségek találkoznak, annál jobban sikerül közös nevezőre jutniuk. Ez ugye azt jelenti, hogy minél jobb mintát hoz otthonról az ember és minél több saját tapasztalata van, annál sikeresebb lesz ezen a téren. A későn gyereket vállalók esetében szintén kevesebb probléma van az effajta megállapodásokkal.
HD: Sok gyermekvállalás előtt álló pár, így a vállalkozó párok is úgy érzik, hogy külső nyomás nehezedik rájuk. Milyen szerepet játszhatnak a társadalmi elvárások?
VÁ: Fontos megérteni, hogy ha a pár nem belső indíttatásból, saját döntés alapján, hanem külső – esetleg szülői vagy korosztályos – nyomás hatására vállal gyereket, az legtöbb esetben hátrányosan hat a kapcsolatukra. Ha a kapcsolatuk pedig korábban sem volt jó, akkor a nyomásra történő gyermekvállalás csak növelni fogja a kettőjük közti távolságot.
Vállalkozó pároknál ez a távolodási folyamat talán még gyorsabban mehet végbe, mivel a cég körüli sok teendő eltereli a figyelmet az igazi párkapcsolati problémáról.
HD: Ennyi kockázat és nehézség mellett a természet ad bármilyen segítséget, hogy ellensúlyozza az ember tökéletlenségét?
VÁ: A jó hír az, hogy ad! Ha ugyanis – ahogy már korábban említettem –, az apa az első pár napban ölbe veszi a gyereket, olyan biológiai folyamatok indulnak be, aminek következtében a férfi tesztoszteron és ösztrogén szintje kiegyensúlyozottabb lesz. Tehát az apa viselkedése közelíteni fog a párja, vagyis az anya gondoskodó és szelíd viselkedéséhez.
Ez ezért nagyon fontos, mert pontosan ez az intimitásban megélt egység segít a párnak azonos tempóban haladni ebben a közös feladatban, vagyis nem fognak „elmenni egymás mellett”. Így megőrizhető a kapcsolatuk romantikája és kettőjük közös, irodai produktivitás is.
Záró gondolatként azt hiszem, hogy a vállalkozó pároknál a közös munka beszűrődése miatt fokozottan megkívánt van a pár folyamatos és őszinte párbeszéde: a párkapcsolatban szükség van arra, hogy életben tartsák a lángot, a munkában pedig arra, hogy féken tartsák a versengést.
