”Apáról fiúra száll” – hangzik ismerősen, amikor az új nemzedék megörökli a az előző életművét legyen szó akár műtárgyakról, ingatlanról vagy üzleti vállalkozásról. Egy családi vállalkozás tulajdonosi szerkezete akár több nemzedéken át változatlan maradhat, amennyiben minden cégutódlás egyetlen családtag kezében összpontosítja a részvények 100%-át.
Azonban a fejlődő magyar vállalkozói szektorban, illetve vállalkozó családok körében öröklés esetén mára sokkal gyakoribb a tulajdon felosztása: az örökítő generáció gyermekeiknek, majd azok az ő gyermekeiknek adnak tulajdonosi hányadot különböző arányban. Visszavonulásukat tervezve napjainkban számos első generációs magyar alapító tulajdonos legfontosabb stratégia kérdése a cégtulajdon sorsa.
Az alapító tulajdonosok mérhetetlen munkával és áldozattal olyan vállalkozásokat hoztak létre, amelyek sok esetben az egyetlen megélhetési forrást jelentik a család vagy akár tágabb értelemben a család és a rokonság számára, más esetekben pedig több tucat családtagot is képesek eltartani. Ügyfeleink túlnyomó többsége hosszú távú célként tűzi ki, hogy családi vállalkozásaik a jövő generációkat (gyerekek, unokák) is kiszolgálják mind anyagilag, mind munkalehetőség, karrier szempontjából. Ezek a vállalkozók rendelkeznek a sikeres utódlás és többgenerációs tervezés képességével. A következőkben leírtakkal az ő döntési folyamatukat kívánjuk támogatni.
A családi válllakozások belső rendszerét ismertető – két dimenziós – modellt az idő síkjára kiterjesztve, vagyis három dimenzióban értelmezve láthatjuk hogyan fejlődik és változik idővel a család, a vállalkozás és a tulajdonosi kör. Ezt a fejlődést szemlélteti az alábbi modell:
Három generáció távlatában a tulajdonrész három fő fejlődési szakasza különböztethető meg (Ward-Gersick et al 1997):
- Hegemón hadvezér (1. generáció – szülők)
- Testvérek társulása (2. generáció – gyerekek)
- Kuzinok konzorciuma (3. generáció – unokák)
– A tulajdon fejlődési szakaszai –
A három szakasz gyakran nem fekete-fehér, és a határok összemosódhatnak, például amikor a szülők öröklés után még megtartanak kisebbségi részvényeket vagy amikor testvérek és unokatestvérek is egyszerre tagok a cégben. Munkánk során arra is látunk példákat, hogy egy domináns testvér a saját gyerekének örökíti át a céget és az unokatestvérek már nem válnak taggá a cégben – ekkor ez az unoka (a ciklust újrakezdve) hegemón hadvezérré válik.
Ha a család körében az egyenlőség elve van érvényben és a tagi kör bővülése várhatóan követi majd a család növekedését, fontos számolni a 2. generáció utáni robbanásszerű növekedéssel: amíg egy alapítónak vagy alapító házaspárnak jellemzően 2-4 gyermeket kell eltartania a cégből, az unokák száma már 15-35 fő között lehet. Egy ekkora család és tulajdonosi kör eltartása speciális anyagi-, családi- és szervezeti kihívásokat jelent, amikről következő cikkünkben írunk részletesebben. Most nézzük a 3 generáció szakaszait.
A hegemón hadvezér (1. generáció – szülők) szakasz jellemzően az alapítást követő 3-4 évben a vállalkozás túléléséről szól. Ennek érdekében az alapító tulajdonos vagy tulajdonosi házaspár minden mozgósítható tőkéjét a cégbe fekteti. Amennyiben más családtagok és rokonok kölcsön fejében tulajdonrészt kérnek, ez inkább szimbolikus jellegű, így ők osztalékra, mintsem effektív szavazati jogra számítsanak a cég mindennapi működésében. A túlélési szakaszban a kizárólagos tulajdonos, mint hegemón hadvezér vezetői képességein múlik a cég sikere – és pont ez a csapda. Ha a vezető megszállottan hisz önmaga nélkülözhetetlenségében, a cég csak addig növekszik, amennyit a vezető képes egyedül ellátni. Sok vállalkozás ezért megreked 4-5 fős létszámnál. A növekedés záloga a közvetlen érdekeltégi kör bevonása a döntési folyamatokba. Így érdemes pl. a házastárs, a kölcsönt adó családtagok és 1-2 kulcsfontosságú beosztott (pl. operációs vagy értékesítési vezető) véleményét kikérni szakterületükön, hiszen ez nem veszélyezteti a hadvezér 100%-os hegemóniáját, függetlenségét. A tulajdon felosztása csak akkor kezdődik meg, ha az alapító belevág az utódlásba (3-15 év), bevonja a gyereke(ke)t és kisebbségi tulajdonrészt oszt. (Erre a hatalmas dilemmára itt egy mondatban térünk ki, de ez az egyetlen döntés és annak részletei Ügyfeleinknél hónapokig tartó munka eredménye.)
A testvérek társulásának szakaszában (2. generáció – gyerekek), már az utód generáció, kettő vagy több testvér 100%-os tulajdonosi irányítása alatt áll a cég. A testvérek legnagyobb kihívása a megosztott irányítást és hatalmat élhetővé (=nem alakul ki viszály) és működőképessé (=profitál belőle az üzlet) tenni. A szülők legtöbbször az egyenlőség jegyében – de az is természetes, ha a nyílt konfliktus és a ’kedvenc gyerek’ jelenség látszatának elkerülése végett – jellemzően a testvérek között egyenlő részben örökítik a tulajdonrészt. Munkánk során tapasztaljuk, hogy sokkal életszerűbb, amikor a domináns testvérnek a többiek átengedik az ügyvezetői szerepet és akár a többségi tulajdont, hiszen nem mindegyik testvér akar vezető lenni vagy akár aktív tag lenni. Magyarországon számos családtól olyan áldozatot követelt a vállalkozás felvirágoztatása, hogy egyes utódok számára nem példaértékű a szülő tevékenysége és akár külföldre is házasodik, csakhogy véletlenül se kerüljön szóba a cég átvétele. Amennyiben egy testvér teljesen kivásárolja a többieket, úgy hegemón hadvezérré válik és a ciklus újrakezdődik.
A kuzinok konzorciuma (3. generáció – unokák) nagyon ritka hazánkban és inkább keveredik a testvérek társulásával, akár több cégben is. Ebben a szakaszban már rendszeresen ülésező családi fórumokkal és folyamatos szervezetfejlesztéssel segítjük Ügyfeleinket, hiszen a vállalkozás olykor több tucat boldogulásáért felel rendkívül összetett családi szálakkal. A sok családi tulajdonos ebben a szakaszban már létrehoz egy kisebb piacot cégen belül és a részvények adás-vételében ügyvédi szolgáltatást is igényelnek. Hazánkban jellemzően a kuzinok közül előlép a család egy erősebb ága és kivásárolja többieket, amivel vagy hegemónná vagy testvérek társulásává lépnek elő.
Összefoglalás: a 3 tulajdonosi generáció jellemzői:
- Hegemón hadvezér:
- A tulajdonosi irányítás egy kézben vagy egy házaspár kezében van
- Más tulajdonosok (pl. családi hitelezők) részvényei csupán szimbolikus értékűek
- Testvérek társulása:
- A tulajdonosi irányítás 2 vagy több testvér kezében van
- A tényleges irányítás is kikerül a szülői generáció kezéből
- Kuzinok konzorciuma:
- A tulajdonosi irányítás unokatestvérek (15-35) kezében van
- A tulajdonosi körben vannak aktív és inaktív tagok, ami bonyolítja szervezetet és a működést
A céges tulajdon sikeres átörökítésére és a cégutódlásra számos bevált módszer van. Egyre több hazai vállalkozás lép 2. és 3. generációba és egyre több jó gyakorlat születik vállalkozásának közvetlen környezetében.
Az Ön családi vállalkozása melyik tulajdosnosi fejlődési szakaszban jár éppen: hegemón hadvezérként vezeti vállalkozását, esetleg már gyermekei a cégvezetők vagy harmadik generációs cégként testvérekként – unikatestvérekként ülnek a vezetésben? Köszönjük értékes hozzászólását!
Forrás: Családivállalkozásokról.hu. Tagiuri and Davis 1982 és Ward-Gersick et al 1997 munkái felhasználásával
