A CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOK KÜLÖNLEGES RENDSZERE (1)

Tetszik
Megosztom
Tweetelem
Megosztom
http://csaladivallalkozasokrol.hu/csaladi-vallalkozasok-kulonleges-rendszere/
PINTEREST

Akárcsak világszerte, a családi vállalkozás Magyarországon is a legelterjedtebb gazdasági vállalkozási forma. Becslések szerint Magyarországon cca. 110 ezer cég működik családi vállalkozásként (forrás: Opten) a sarki fűszerestől a milliárdos vegyipari gyáróriásig.

Családi vállalkozásban dolgozni nagyon csábító, hiszen egyesíti az élet két azon területét (család és munka), amelyet legtöbb ember a teljes emberi élet alapfeltételeként tart számon. Egyértelmű vonzereje ellenére egy családi vállalkozás működését azonban különösen bonyolulttá tehetik a rokoni szálak.

erdekhalo
A modern tőkealapú gazdaságokban – így hazánkban is – a legtöbb cég vállalkozó szellemű alapítók és családtagjaik kreatív ötleteivel, elkötelezettségével és anyagi befektetésével indul. Fivérek tanulják el apjuktól a mesterséget és öröklik meg végül a praxist; házastársak egyesítik egyéni megtakarításaikat és alapítanak céget, hogy közös álmaikat megvalósítsák; unokák veszik elő fiókból a nagymama titkos receptjét és keltik újra életre a nagy múltú márkát. A családi vállalkozások sikere és folytonossága egy ország gazdasági sikerének fontos alappillére és lakossága jelentős hányadának mindennapi boldogulása.

A családi tulajdonban és irányítás alatt álló cégek speciálisak és merőben eltérnek a családi szálat nélkülöző szervezetektől. Különlegességüknek egyszerre lehet pozitív és negatív vetülete:

  • Pozitív: az összetartó erő, a közös élmények, történetek, az egységes értékrend és nyelv hatékonnyá teszi a mindennapi kommunikációt, de különösen a válsághelyzetek megoldását
  • Negatív: éppen a fenti közelség a vezetés szakmaisága, ”profizmusa” ellen dolgozhat, amikor hatáskörből kell fellépni egy családtag ellen vagy racionális döntést kell hozni egy érzelmileg régóta túlfűtött kapcsolatban

Ha jól kezelik, a családi dinamika olyan erőt, lendületet, távlatokat, versenyelőnyt és – nem utolsó sorban – márkaértéket adhat cégnek, amelyet más típusú szervezetek csak ritkán és lényegesen nagyobb erőfeszítések árán érnek el. Ha rosszul kezelik, a családi dinamika olyan feszültséget, haragot, zavart és frusztrációt kelthet, amely a más típusú szervezetekhez képest rövidebb idő alatt tragédiához vezethet (gondoljunk csak a népszerű ”Dallas” tévésorozatra).

A családi vállalkozások rendkívül komplikált szervezetek és ugyanakkor kulcsfontosságúak a nemzetgazdaság egészségének szempontjából. Stratégiai jelentőségű feladat tehát ezen cégek fejlesztése és sikeresebbé tétele.

Hogyan lehet átlátni tehát a családi vállalkozások összetettségét és hogyan értelmezhetők a szervezeten belüli különleges kapcsolódási szálak?

Reorganizációs projektjeink során egy három alrendszerből álló modellt alkalmazunk annak érdekében, hogy ügyfeleink megvilágítást nyerjenek:

1.) Az személyközi konfliktusok forrásai
2.) A családi szerepek és vállalati funkciók közötti dilemmák
3.) A vállalkozás prioritásai és
4.) A családi és szervezeti határok

A szervezet alrendszerekre bontása és ezeken belül a konkrét szerepek meghatározása segít átlátni a bonyolult interakciókat, és megérteni, hogy ténylegesen mi miért történik és miért.

A családi vállalkozások belső rendszere (Tagiuri and Davis 1982):

A családi vállalkozás egészét három egymást metsző alrendszerben – család, cég, tulajdonrész – ábrázolhatjuk (1. ábra kattintásra nagyítható). A családi vállalkozás bármely és minden tagja beilleszthető a három alrendszer által létrehozott hét mező egyikébe… és csak egyikébe.

2D

Szerepek a három alrendszerben

  • Külső kör (1 kapcsolódás): – 1. Családtag – 2. Tulajdonos – 3. Alkalmazott
  • Belső kör (2 kapcsolódás): – 4. Tulajdonrészes családtag – 5. Tulajdonrészes alkalmazott – 6. Dolgozó családtag
  • A kör magja (3 kapcsolódás): – 7. Tulajdonrészes dolgozó családtag

Külső kör: egy szállal kötődik a vállalkozáshoz például az a családtag (1. mező), aki nem dolgozik a cégben és nincs is tulajdonrésze. Tulajdonos kapcsolódhat a céghez anélkül, hogy a cég alkalmazásában állna vagy családtag lenne (2. mező). Közepes méretű családi vállalkozásoknál már több alkalmazott is lehet, akik nem családtagok és tulajdonrészük sincs (3. mező).

Belső Kör: két szállal (két kör metszéspontjában) kötődnek a vállalkozáshoz a tulajdonrésszel rendelkező családtagok, akik nem dolgoznak a cégben (4. mező) vagy éppen aktív szerepet vállalnak a munkában tulajdonrész nélkül (6. mező). Hasonlóképpen, legtöbbször vezető beosztású az tulajdonrésszel rendelkező alkalmazott, aki nem családtag (5. mező).

A kör magja: a három alrendszer metszéspontjánál három szálú a vállalkozáshoz való kötődés. Jellemzően egy domináns alapító vagy néhány aktív örökös lehet egyszerre tulajdonrészes dolgozó családtag.

A modell által konkretizált szerepek és határok segítenek egyszerűen és gyorsan eligazodni a családi vállalkozások legsúlyosabb dilemmáin.

Két klasszikus dilemma:

  1. Az osztalékfizetés problémáját például máshogy látja egy nem dolgozó családtag, aki a magas osztalékban érdekelt ellentétben azzal a vezető beosztású családtaggal, aki a felhalmozott eredményt beruházásokba és bővülésbe szeretné visszaforgatni. Ha ők történetesen egy egyébként egymáshoz közelálló, szerető testvérpár, megnyugtató lehet számukra az a megértés, hogy konfliktusukat pusztán a különböző szerepük által diktált legitim érdekük gerjeszti.
  2. Hasonlóan súlyos dilemma a családi vállalkozás számára a rokonok alkalmazása. A cégbe bevett családtagok pozíciója, fizetése és előléptetésük ugyanis presztízs értékű lehet, ami ellent mondhat a racionális gazdasági döntéseknek. Egy családtag például teljes mellszélességgel kiállhat azért, hogy az összes gyereknek adjon munkát a cég. A pénzügyi eredményekért felelős, vezető beosztású alkalmazott – tulajdonrész és rokoni szál híján – jogosan érvelhet úgy, hogy csak azoknak a családtagoknak van helye a cégben, akik rendelkeznek a munkavégzéshez szükséges képességekkel.

Mire használható tehát a családi vállalkozások belső rendszerének modellje?

A modell segít megérteni a szerepek változatossága miatt kialakuló érdekellentéteket és konfliktusokat, így a megoldáshoz is könnyebb út vezet. Ez azonban csak az első lépés. Mivel egy vállalkozás élete is állandó változáson megy keresztül, a mélyebb megértés érdekében szükséges a három alrendszert az idő távlatában is értelmeznünk.

Az ön családi vállalkozásában a család, a tulajdon vagy a cég rendszere a legrendezettebb vagy éppn a legbonyolultabb? Köszönjük értékes hozzászólását!

Forrás: Reorganizáció Vagyonkezelő és Tanácsadó Kft. Tagiuri and Davis 1982 és Ward-Gersick et al 1997 munkái felhasználásával 
About The Author

Horváth Dénes, MBA

Családi vállalati tanácsadóként személyes szakmai célom az, hogy a munkám által a magyar családi vállalkozások generációinak szervezeti együttélése, közös munkája és generációváltása minél harmonikusabb és sikeresebb legyen.

Blog Comments

[…] családi válllakozások belső rendszerét ismertető – két dimenziós – modellt az idő síkjára kiterjesztve, vagyis három dimenzióban értelmezve láthatjuk hogyan fejlődik […]

[…] a cég és a tulajdonrész egymást metsző köreinek felállításával. Ha minden érintettet elhelyezünk valamelyik körben (család, tulajdon, cég) vagy azok metszéspontjaiban, a konfliktusok és dilemmák mögött megérthetjük, hogy […]

Add a comment

*Please complete all fields correctly

Related Blogs