Jóllehet a családi vállalkozások számos tulajdonságukat tekintve hasonlítanak egymásra, mégis egyértelmű a különbség a sarki élelmiszerbolt és a milliárdos gyógyszergyár között.
Előző cikkeinkben kifejtett családi- és tulajdonviszonyok mellett mindenképpen szükséges kitérni a családi vállalkozások rendszerének harmadik elemére, a vállalkozás (cég) fejlődésére. Ennek a dimenziónak az időbeni változása ugyanis kézzelfoghatóvá teszi az egyes családi vállalkozások tulajdonságait méretükre, korukra, szerkezetükre és gazdasági teljesítm
ényükre vonatkozóan:
- Ami a családi- és tulajdonviszonyokat illeti, a fiatal, egyszerű szerkezetű kezdő kisvállalkozások jellemzően a túléléssel vannak elfoglalva és a családra úgy tekintenek, mint olcsó munkaerőre és létfontosságú működő tőkére.
- Az érett nagyvállalatok teljesen más kihívásokkal küzdenek, mint például a stratégiai tervezés vagy a különböző üzletágak menedzsmentje. Habár a tulajdonviszonyt illetően a családnak nagyvállalkozások esetén is döntő szerepe van, a cégvezetésben már sokkal meghatározóbb a nem családtag menedzserek jelenléte
A családi válllakozások belső rendszerét ismertető – két dimenziós – modellt az idő síkjára kiterjesztve, vagyis három dimenzióban értelmezve láthatjuk hogyan fejlődik és változik idővel a család, a vállalkozás és a tulajdonosi kör. Ezt a fejlődést szemlélteti az alábbi modell:
A cég méretét, korát, szerkezetét és gazdasági teljesítményét tekintve a rendszer három eleme (család, tulajdon, cég) közötti kapcsolatok merőben eltérnek a kis- és nagyvállalkozások között, míg az alábbi három (általánosságban megállapítható) üzleti fejlődési szakaszon mennek keresztül:
- Kezdő vállalkozás
- Bővülés és formalizáció
- Érett szervezet
– A vállalkozás fejlődési szakaszai –
Az egyes szakaszokra jellemző családi kihívások és jellegzetességek kifejtése sokoldalúságuk miatt egyetlen cikkben nem lehetséges, így az alábbiakban az egyes szakaszokra jellemző szervezeti tulajdonságokat és a kapcsolódó jellegzetes üzleti kihívásokat részletezzük.
- Első szalasz: kezdő vállalkozás. Minden vállalkozás ötletként kezdi és kezdetben nem sokkal több, mint egy vállalkozó szellemű alapító egyetlen projektje, aminek az életre keltésén fáradozik szüntelen.
Piactól, iparágtól és elhelyezkedésétől függetlenül a legtöbb kezdő vállalkozás két fő jellemzőben hasonlít:
– A cég szervezete informális, laza kapcsolódásokkal, középpontban az alapító tulajdonossal, aki minden pénzét és idejét a cégbe fekteti. Az üzleti folyamatok nem terv, hanem igény szerint fejlődnek gyakori változtatással. A kommunikáció túlnyomó része áthalad a tulajdonoson, aki így mindenről tud és mindenhez ért, ami a cégben zajlik.
– A cég jellemzően egyetlen terméket vagy szolgáltatást kínál, miközben próbál magának egy olyan réspiacot találni, ami elegendő tartalékot biztosít neki a túléléshez és a hosszú távú működés alapjainak lefektetéséhez.
Szintén független a piaci-, iparági- és földrajzi hovatartozástól a kezdő vállalkozások két fő kihívása.
– A kezdeti szakaszban az alapító egyik legnagyobb kihívása az álma és a racionális üzleti elemzés közti szakadék áthidalása. Lélektani értelemben az alapító tulajdonosok bizony vékony jégen járnak, amikor megpróbálják kiegyensúlyozni a szenvedélyüket és a hideg gazdasági realitásokat.
– A másik komoly kihívás maga a gazdasági túlélés, vagyis képes-e a termék vagy szolgáltatás sikeresen piacot szerezni versenyképes költségek mellett? Alaposan átgondolt üzleti terv és piacnyitási program, valamint megbízható finanszírozási csatornák nélkül a legszenvedélyesebb vállalkozó is elbukik már a kezdő fázisban.
- Második szakasz: bővülés és formalizáció. A kezdő vállalkozás szakasza szerencsejáték: tudni kell mikor kell tartani a tétet és tudni kell, mikor kell kiszállni. Természetesen sokan nem annyira a pénzügyi sikert, mint inkább személyes álmuk megvalósítását tartják fontosabbnak és ezért bármilyen áldozatot képesek meghozni.
Amikor egy cég átvészeli a túlélés kezdeti szakaszát, a vállalkozás fejlődésének második szakaszába ér, amelyben a növekedés jellemzően több dimenzióban jelentkezik:
– A piaci terjeszkedés és keresleti fellendülés hatására növekvő forgalom a nagyobb árbevételben és növekvő termékportfólióban köszön vissza.
– A megduzzadt üzletmenetet természetesen már formalizáltabb szervezettel és bürokratikusabb folyamatokkal lehet hatékonyan támogatni
Az alapító tulajdonos és a cége alapvetően növekedési és komplexitásbeli kihívásokkal küzd az alábbi jellemzőkkel:
– A cég első számú vezetőjének alapító-tulajdonosból ügyvezető-tulajdonossá kell válnia és professzionálisabbá kell tennie cégét. Ennek legszembeötlőbb jele, amikor egy ügyvezető maga és a szervezet közé középvezetői réteget épít és megosztja a korábban kizárólagos felelősségét.
– Stratégiai tervezést kell kialakítania, ami már kijelöl konkrét középtávú célokat, szemben a korábbi rövidtávú túlélési gyakorlattal.
– Formalizáltabb szervezeti felépítésre, funkciókra, divíziókra és az ezeket működtető és összekapcsoló szabályozásokra és áramvonalas folyamatok kialakítására van szükség.
– A növekedési szakaszban – mivel a nyereségesség szintje ekkor a legmagasabb – a cég próbál minél erőteljesebben előre menni, a lehető legtöbbet visszafektetni és kisajtolni a forgalomból, így a készpénz forgalmi egyenleg kezelése folyamatos kihívás.
- Harmadik szakasz: érett szervezet. Történjen akár hirtelen változás vagy lassú folyamat útján, a cég fejlődésében elér – gyakran utolsó – érett szakaszába. Az érett gazdasági szervezet könnyen felismerhető, amint a nyereségesség csökken, a forgalom tetőzik, a versenytársak megsokszorozódnak és a húzó termék már nem is annyira megkülönböztethető a piaci átlagtól, mint egykor.
– Stabil ügyfélkör/vevőkör minimális növekedési rátával
– Az érett vállalkozások szervezeti felépítése egyértelműen a stabilitásra rendezkedik be, kevés a változás és a fluktuáció.
– Jól bejáratott rutinfolyamatok kapcsolják össze a szervezet egyes részeit, már-már rutinszerűen.
– A céget hosszú céges karriert befutott rutinos vezetők állnak, akik jellemzően nagy önállósággal és jogkörökkel irányítják saját részlegüket.
Egyes érett szervezetek, nagyvállalkozások képesek ebben a szakaszban maradni nagyon hosszú ideig, mások átfogó változtatásokkal újrarendezik soraikat és reorganizálnak, megint mások pedig eladják vagy végelszámolják a céget. Amennyiben a tulajdonosi kör a cég felélesztése mellett dönt, az érett szervet leggyakoribb kihívásai a:
– A stratégiai újratervezés és célkitűzések
– Tulajdonosi és vezetőségei újbóli elköteleződése az új célok iránt
– Friss tőke bevonása az új stratégia megvalósításához
Összefoglalásként érdemes kiemelni, hogy az egyes cégek számtalan egyedi vonással rendelkeznek, ezért, bár a fenti jelenségek általánosságban megfigyelhetőek, mégis konkrét esetben az adott cég egyedi sajátosságainak egyidejű figyelembevételével mérlegelhetőek.
A vállalkozás három fejlődési szakasza iránymutatást és kezdeti tájékoztatás alapjául szolgál, annak érdekében, hogy mélyebb elemzéssel pontosabb következtetésekre jussunk a családi vállalkozás pontos helyzetét illetően.
Az Ön csládi vállalkozása melyik szakaszban jár éppen: kezdő, fejlődő vagy már érett nagyvállalkozása van? Milyen családtagokkal dolgoznak együtt és mely kihívásaikkal küzdenek meg sikeresen? Köszönjük értékes hozzászólását!
