CSALÁDI ÜGYEK – K&K MAGAZIN

Tetszik
Megosztom
Tweetelem
Megosztom
http://csaladivallalkozasokrol.hu/csaladi-ugyek/
PINTEREST

Elfogultság, erős érzelmi kötődés, családi konfliktusok, generációváltás – többek között ezek a problémák jellemzőek a családi vállalkozásokra. Objektív, külső segítség nélkül a gondok szétzúzhatják a családot és a céget is, egy tapasztalt tanácsadóval viszont könnyebb megoldást találni a nehéz helyzetekre.

KALOCSAI MAGDOLNA, K&K MAGAZIN

Speciális problémákkal néznek szembe a családi vállalkozások, ami abból adódik, hogy ezek a cégek több szempontból is eltérnek a piac többi szereplőjétől. A legfontosabb sajátosságuk az érzelmi töltet, ami átjárja a szervezet működését is. A tulajdonosok gyakran saját „gyermeküknek” tekintik a vállalatot, és ez elfogultságot eredményez. Emellett a családi vállalkozások szervezeti működése kiegészül egy extra dimenzióval, magával a családdal.

„A racionális üzletmenetet rendszeresen felülírja a családi töltet. Például munkaerő-felvételnél más cégek kompetenciaalapon döntenek, de egy családi vállalkozásnál pusztán azért is felvesznek valakit, mert családtag, hiszen egyesek szerint az ilyen vállalat arra is szolgál, hogy eltartsa a családtagokat és karrierlehetőséget kínáljon nekik. A családi vállalkozásokban a legritkább esetben van lehetőség tisztán racionális döntéseket hozni. A vezetőnek egyszerre „két fejjel” kell gondolkodnia: ügyvezetőként és családfőként. Ez tudathasadásos állapot, ebből lehetnek problémák: veszekedések, jelenetek a nem családtag munkavállalók előtt. Feszültséget kelthet az is, hogy sokan úgy vélik, előjogok járnak a családtagoknak, tehát nem érdemi alapon történik az előmenetel. Ezek azonban nem hibák, hanem sebezhetőségek. Az egyetlen hiba, amit a családi vállalkozás tagjai elkövethetnek, hogy nem foglalkoznak az ilyen helyzetekkel” – hívta fel a figyelmet Horváth Dénes, a Családivállalkozásokról.hu tanácsadója.

 

Új generáció

Egyre égetőbb gond a családi vállalkozások utódlása is, hiszen a kilencvenes évek elején alapított cégek vezetői már nyugdíjaskorba léptek, vagy erősen közelednek felé. Ilyenkor több lehetőség is adódik: az ügyvezető választhat külső menedzsmentet, vagy egy családtagra bízhatja a vállalkozást, valamint el is adhatja. „Magyarországon tipikus jelenség, hogy a tulajdonosok túlértékelik a cégüket, jóval magasabb áron adnák el, mint amennyit a piac kínálna érte” – mutatott rá Horváth Soma, a KKVMűhely.hu szervezeti tanácsadója. Tapasztalata szerint a családi vállalkozások nem szívesen dolgoznak külsősökkel, ez pedig gyakran azt eredményezi, hogy kevesebb friss tudás áramlik a szervezetbe. Emiatt képesek elszigetelődni, ami versenyhátrányt jelenthet más típusú cégekkel szemben.

 

A generációváltás összetett kihívások elé állítja a családi vállalkozásokat. „Sok esetben a generációs kommunikációs különbségek is mély szakadékként húzódnak az átadó és az átvevő között. Az elődök nem ismerik, gyakran nem is fogadják el az új vállalatvezetési módszereket. Az ötven évnél idősebb tulajdonosok többnyire nem tudják lekövetni a gyors változásokat. A legnagyobb kihívás megértetni velük, hogy alkalmazni kell a modern vezetéstudomány és kommunikáció eszközeit. Ma már nem arra kell várni, hogy mit hoz a piac, hanem az igények elé kell menni, adott esetben igényeket kell kelteni. Az idősebb korosztály a tanult dolgok hiányosságai miatt a tapasztalatokra épít, de ezek nem mindig felelnek meg a mai világ követelményeinek. Tovább nehezíti a helyzetet, ha megjelennek az örökösök, vagy olyan családtagok, akik részt szeretnének a vállalatból. Ilyenkor jogi kérdésekkel is foglalkozni kell. A generációváltást tehát komplexen kell kezelni. Vizsgálni kell a családot is, tisztázni kell az egyéni igényeket. Fontos tudni, hogy a cég mit vár el a leköszönő és az új tulajdonostól, illetve az előd az utódoktól, de ezek mellett figyelembe kell venni a nem családtag munkavállalók elvárásait is. Mivel az utódlás nagyon összetett probléma, és több irányú szakmai tudást igényel, cégünknél a Generáció projekt keretében foglalkozunk ezzel a kérdéssel” – mondta Szabó László, a Simple3 vállalati tanácsadója.

 

Milyen a jó tanácsadó?

A tanácsadó egy objektív, külső szem, jobban látja a vállalkozást, amellyel foglalkozik, és ezt a látványt képes elfogadtatni a tulajdonossal is. A szakember olyan modern eszközökkel segíthet a vállalkozónak, amelyekkel önmaga nem rendelkezik. Többféle tudásra (jogi, marketing, kommunikációs, stb.) lehet szükség, amelyek egy jó tanácsadó cégnél rendelkezésre állnak. A tanácsadó képes összefogni a különféle szakemberek munkáját, átlátja és rendszeresen tájékozódik az éppen aktuális folyamatokról. „Egyre több példa van arra is, hogy a családi vállalkozások nemcsak tanácsot kérnek, hanem meg is valósíttatják” – mutatott rá Szabó László.

A generalista jellegű tanácsadó gyakran a család bizalmasává válik, akár éveken át is együtt dolgoznak. Azonban a jó tanácsadó sosem lép ki a szerepköréből, vagyis nem akarja megoldani a család életét, és ragaszkodik a saját eszközeihez. Nem akar egyszerre coach, terapeuta, barát, mentor vagy üzlettárs lenni. A tanácsadó nem hoz döntéseket, hanem alternatív eszközöket ad, az ügyfél pedig kiválasztja azt, ami számára megfelelő. „A határok megtartása biztosítja a bizalom megmaradását – hangsúlyozta Horváth Dénes. – A jó tanácsadó mindig azt mondja a cég vezetőinek, amit hallaniuk kell, és nem azt, amit hallani szeretnének. Emellett megteremti azt a közeget, amelyben a családtagok vállalni merik egymás előtt az érzelmi és az anyagi igényeiket.”

Fontos a megszerzett tapasztalat mennyisége is, és előny, ha a tanácsadó nem specializálódott, mert így jóval nagyobb területre lehet rálátása. „A tanácsadó behoz olyan kapacitást vagy tudást, amellyel a cég korábban nem rendelkezett, és ez a tanulási folyamatot is felgyorsítja” – mondta Horváth Soma.

 

 

Segítő eszközök

A közös munka kezdetén a tanácsadó néhány személyes beszélgetés segítségével felméri az éppen aktuális helyzetet, megkeresi a problémák kiváltó okait, és felállít egy tervet vagy akár egy szakembergárdát is. Ez a folyamat néhány hetet vagy hónapot vesz igénybe, ezután kezdődik a projekt végrehajtása, ami már hosszasabb, általában 4-18 hónapig tart, de speciális esetekben akár több évig is. Az együttműködés hatékonyságát és időtartamát is nagyban befolyásolja a családtagok hozzáállása: fontos, hogy őszinték legyenek, ne a saját igazuk visszaigazolását várják a szakembertől, nyitottan fogadják az új és ismeretlen megoldásokat, legyenek képesek a gyors döntéshozatalra, tartsák be a szakember által javasolt határidőket. A legalapvetőbb azonban a bizalom, e nélkül nem működhet a közös munka. Talán ezért is jellemző, hogy a családi vállalkozások esetén hangsúlyos szerep jut a szimpátiának a tanácsadó kiválasztása során.

A tanácsadó kívülállóként segít kidolgozni azokat az eszközöket, amelyek működtetik a családi vállalkozást. Ilyen például a családi alkotmány, amely leírja a családtagok jogait és kötelességeit, vagyoni rendelkezéseket, hogy ki örökölheti a céget, ki lehet vezető, hogyan lehet pénzt kivenni, valamint azt, hogy ki számít családtagnak, és ki a rokon. „Ez a lelkiismereti megállapodás a családi vagyon megőrzését segíti, megszegésének szervezeti következménye lehet, például a többi tag kivásárolja a cégből. Megírása általában 6-8 hónapig tart. Ez egy kognitív és érzelmi folyamat, amelynek során láthatóvá válik, hogy ki fogadja el, így lehet további intézkedéseket hozni” – emelte ki Horváth Dénes.

A családi fórum egy rendszeres családi tanács. Havonta, negyedévente összeáll, és a résztvevők megvitatják, hogy milyen céges ügyek vannak hatással a családi életre, és fordítva. Ez kelti életre és működteti a családi alkotmányt.

Az utódlási terv pedig a cég átadását, továbbműködtetését segíti, jó eszköz lehet a generációváltás megkönnyítésére. Az utódlás minimum ötéves folyamat, hiszen az új vezetőnek bele kell tanulnia, tapasztalatokat kell szereznie, és egy ideig együtt kell dolgoznia a leköszönő előddel. Erre fel lehet készülni egy utódlási tervvel, ami azonban sok esetben válságtervvé alakulhat, például váratlan egészségügyi probléma esetén.

A K&K magazin által megkérdezett szakértők szerint jellemzően a közép- és a nagyvállalatok vesznek igénybe rendszeresen tanácsadót, pedig a kisebb cégek is profitálhatnak az együttműködésből. Ez a segítség természetesen nem olcsó, de cégmérettől függően mindenki megtalálhatja a számára legelőnyösebb megoldást, hasznosak lehetnek például a különféle honlapokon és blogokon elérhető információk, tanácsok is.

 

Kapcsolódó: Készítse el családi cégének utódlási tervét

About The Author

Horváth Dénes, MBA

Családi vállalati tanácsadóként személyes szakmai célom az, hogy a munkám által a magyar családi vállalkozások generációinak szervezeti együttélése, közös munkája és generációváltása minél harmonikusabb és sikeresebb legyen.

Add a comment

*Please complete all fields correctly

Related Blogs